Mint ahogy az a képen is látszik a héten egyáltalán nem volt semmiféle mozgás. Hacsak a wc-ig kijutás nem számít annak. De hát ugye ez nem meglepő a sérvem miatt. Ma el akartunk menni Siegendorfba úszni, de...
Az állapotom úgy döntött, hogy ma a fájdalomküszöböm határait fogja feszegetni és a tetőfokára hág a buli. Hogy is mesélhetném el érzékletesen? Valami ilyesmi lehet önkívületi állapotban lenni és ordítani a fájdalomtól, majd teljesen rosszullétig pánikolni, aztán lenyugodni és várni a megváltó halált. Hál istennek ma reggelre megjött, úgyhogy most aztán tényleg megvan minden a boldogsághoz, minden lyukba lehet dugni valamit, ha morbid akarok lenni...
Szegény G-t nagyon sajnálom mit ki kell itt állnia. Majdnem megszakadt a szíve, ahogy végig kellett néznie és hallgatnia a fetrengésemet, de sajnos nem tudtam már visszafogni magam, képtelen lettem volna annyira fájt. :'(
Holnap ha nem csinálnak velem semmit én valakit tutira kinyírok, ha mást nem akkor magamat. Ez tényleg nem élet, ez már nagyon messze van az együtt lehet vele élni kategóriától. Mikor napi 3 kúp és 4-6 gyógyszer az adag az ELVISELHETŐ szintre hozáshoz, annak a fele sem tréfa. A végén még narkós lesz belőlem annyi szart szedek :/
Szerencsére G haverja délutános lesz holnaptól, szóval azt mondta elvisz a reumatológiára. Nagyon cuki, megspórol nekem 2ezret, meg a sok hercehurcát. Ha mákom van asszonypajtija is jön és akkor még kíséretem is lesz, talán nem kell megint 4-5 órát várakoznom, mert van időpontom. Tudom sokszor nem jelent semmit, de azért bizakodó vagyok. A mai napnál minden csak jobb lehet.
Ami a súlyomat illeti ismét lement 0.3 kg, szóval a héten 3.8 mínusz. De milyen áron? :( Borzasztó büdös nagy pofon csak ennyi jut róla eszembe. Akkorát csattant, hogy menetet vágott a t*kony a nyakamon, csak, hogy finom legyek és nőies.
Holnap jövök a hírekkel, csupa jó hírrel REMÉLEM!