minden jóból kimaradsz.”
Ez szerintem ugyanúgy igaz a “szigorú” diétára is. Amit nagyon kíván a szervezet és nem kaphatja meg, előbb, vagy utóbb, mindig visszaüt. Én ma nagyon kívántam a palacsintát, szóval ennek örömére gyártottunk is 13 db-ot, kilófaló lisztkeverékből. Kettőt sikerült megennem, egyszerűen erre vagyok kalibrálva :D Mindig kettőt eszem :P Bezzeg az uram, na ő bevágott laza 7 db-ot mindenféle probléma nélkül. Tud élni :D
Ma nagyon lazulósra vettem a figurát, sorozatot néztem, olvasgattam/szörfölgettem a neten és ábrándoztam a leendő kis lakásocskánkról. Egyre aggasztóbbnak tűnik innen Cenkről 8-ra bejárni majd március – áprilisig O.o Bele fogok dögleni :D Ami itt megy reggelente a buszon, hát azt köszi de nem… Mivel csak egy autó van, amit meg G használ, és amúgy sem tudok már szerintem vezetni, meg beszari is vagyok… marad a busz. Hogy én hogy rühellem!!! :S De hát ez van, ezt kell szeretni, vagy mi…
Ma elég ingerült voltam egész nap mind emellé a lazulós nap mellé… Érzem a vesztem, ami a havibaj képében tör majd felszínre. Egész nap csak ennék, vagy épp megölnék valakit. Ilyenkor marha jól jönne egy bokszzsák!!! Talán még kcalokat is égetnék rendesen. De amúgy meg hülyeidióta vagyok így egybe, mert ha ennyire nagy a feszkó, meg tulképp k*rvára rá is érek, akkor miért is nem állok neki mondjuk tornázni?! Jó kérdés… Nem tudom hol hagytam el hónapok óta a lendületet és lelkesedést… Bár ezzel együtt a derékfájást is nagyjából elhagytam, ami pozitív, de hát minden más negatív… Úszni lenne a legjobb, de hát no money…. Ennek örömére, holnap du 3-ra go betanulni. Aztán majdcsak lesz valami.
