Ez egyszerűen vért kíván!!! Komolyan mondom, most tartok ott, hogy lassan a könnyeimmel küszködöm kétségbeesésemben, hogy tulajdonképpen miért is nem születtem én két lábon járó idegen szavak és kifejezések szótárának?! Ez egy agyrém effektíve, semmi kétség nem férhet ehhez. Ja hogy meséljem el miről is hadoválok. Jó rendben!
Szóval a story a következő: Reggel viszonylag korai ébredés (megközelítőleg 10óra…), álljunk neki a tanulásnak címszó alatt 1 óra papír rendezgetés után 3 tétel áttanulmányozása. Jó rendben dél körül ebéd, kis netezés, majd vissza a pszichológiához. Tizenakárhány kérdésen átrágrtam magam, már akkor éreztem, azt a furcsa dühöt ami ilyenkor előjön az emberben, hogy mi a f*sznak kell ennyi idegen szót beletenni ebbe a szájbatekert definícióba, de nem baj, jó az, had szokja! Akkor itt most hoznék egy példát ha már homár:
Köszike! Most már sokkal okosabb lettem b+! Aztán ilyen és hasonló ’kedves’ dolgokkal van tele az egész sz*r… Gondoltam ezt muszáj megosztanom mindenkivel, hogy szenvedek, mint egy kutya, és nem mellékesen az elmebaj és az agyhalál között ingázom. Talán a sírógörcs is megkörnyékez, még próbálom tartani magam. Eredmény: kólával vettem be a koffein tablettát. Valamiben meg kell halni nincs mese. Mondjuk szép nagyokat ásítozom ám így is. Kezdem azt hinni ki van betonozva a gyomrom belülről, ezért képtelen felszívódni a sok igen egészséges, és hasznos anyag, lásd koffein és társai. Mentségemre legyen mondva coca-cola zérót toltam magamba. Oda kell figyelnem a vonalaimra. Amik gömbök :D nem baj formás vagyok, a kerek is egy forma.
Na jó most egyelőre ennyi, mert már nagyon hívogat a 33-as kérdés. Igazándiból nem bírok tovább ellenállni a csábításnak belevetem magamat Horányi Özséb tanulmányába, melyben megkülönböztette a kommunikátum konstituensét. Tudom, tudom egészségemre… Meglesz köszönöm!
BéKe
Szigetszentmiklós, 2008. május 8.
