Én is mindig építgetem a saját sikeremet, mindegy, hogy fogyás, karrier, család, bármiakármiről is van szó. Igyekszik az ember, néha több, néha kevesebb sikerrel.
Most épp a több siker van porondon, szóval ilyenkor kell meglovagolni azt a bizonyos hullámot, és csapatni, ami a csövön kifér. Fogyogatok szépen, mióta tartom az esti nem evészetet, nem látványos és rohamos tempójú a dolog, minden napra csak pár deka jut, de nem baj, sok kicsi sokra megy. Kezdem teljesen megszokni, hogy az ebéd az utolsó komolyabb evészet, és délután már csak uzsizgatás van. Saját testem csodája, hogy ennek ellenére nem tudok reggel éhesen ébredni :D Nem tudom hogy csinálom. De lehet, hogy majd ha már nem lesz ekkora tartalékom, amit feléljen a szervezetem, akkor átérzem milyen az, mikor szemet kinyitva első gondolat a “mit reggelizünk” című kezdetű, mint ahogy ez G-nél az esetek 99.9%-ban előferdül.
Mozgás része szinte nullára redukálódott, tekintve, hogy kijött az idei első derék-beállásom is. Úgy látszik minden évben legalább egyszer tartozom ennyivel az ördögnek… Ingadozó a helyzet, szerdán abszolút mozdulni sem bírtam, egész nap vagy a földön fetrengtem, vagy a kanapén merevítettem. Fájdalomcsillapító hegyek és folyamatos masszázsöv jutott osztályrészemül. Ennek eredménye volt talán, hogy tegnap már egész fitt és üde voltam, egy fájdalomcsillapítóval elevickéltem egész nap és már a zuhanyzás is ment egyedül. Szerdán szégyen szemre G segített egyáltalán bejutni a zuhanykabinba is. Szegény már eléggé jártas az ilyenkori teendőkben… Na szóval tegnap már olyan fittipaldi voltam, hogy lementem segíteni a leendő étkezőgarnitúránk renoválásában. A héten minden nap csiszolgatta, szépítgette, az asztal szélét újramarta, kicsit lekerekítettebb formát adva neki. Amúgy egy IKEA cuccosról van szó, szép natúr színű. Tegnap kapott egy vékony réteg lakkot, aztán ment a pincébe száradni éjszakára. Ma el kell menni lakkot venni, mert az a kevéske elfogyott tegnap, ami még itthon volt. Kicsit lecsiszoljuk, a lakk által felhúzott szálakat elsimítva, letisztogatva ezzel, aztán jöhet a következő réteg. Az asztalt 2-3szor minimum át szeretnénk kenni, hogy jó strapabíró legyen a kajafoltokkal szemben. Csiszolás közben lejött róla az irkafirkák nagyja is, gyerekek kicsit összerajzolták az előző tulajnál. De hát ennyi munka igazán nem sok érte, tekintve, hogy ajándékba kaptuk nagynénémtől, aki meg a volt szomszédjától “örökölte meg”, hogy ha tudja adja el. De nem tudta, és már hosszú hónapok óta nála figyelt, a volt tulaja meg felé sem nézett, szóval ennek fényében velünk jött a szépséges darab. Én nem vagyok finnyás, és mivel csóró is vagyok, minden apróságnak örülök, ami olcsó/ingyen van és tudjuk hasznosítani a kis fészkünkben.
Teljes már a költözési láz, képzeletben vágom a centit, már csak 8 nap és miénk a kulcs, el sem hiszem, hogy annyi hosszú hosszú várakozás után most már itt is van és tényleg és úúú! Kismilliárd ötlet, és lakberendezői véna dübörög bennem, nagyon lelkes vagyok és remélem a derekam is így gondolja, hogy lesz oly szíves a költözésre mindenféle nyavalyától mentessé válni. Ki akarom élvezni a rakodás és rendezkedés minden pillanatát.
Már csak egy hűtő hiányzik a képből, ugyanis tegnap a szerelő feladta anyósék ex-hűtőjére az utolsó kenetet, és hivatalosan is halottnak nyilvánította, szóval menthetetlen. Ezért őt nem tudjuk magunkkal vinni. Hál isten vagyok olyan szerencsés, hogy anyuéktól a fél lakást elhozhattuk (és még így is maradt bőven csetresz :D ) Szóval alig kell beszereznünk valamit, csak arra is honnan lesz pénzecske, azt még nem tudom. Van sarok-ülőgarnitúránk (régi ágyam), mosógépünk, étkezőnk, konyhafelszerelések 95%-ban (még pár fazék, fedő, és tésztaszűrő, reszelő, ez az amaz hiánycikk), aztán van G részéről szobabútor, ágy, tv. Szóval ami még a kívánságlistának marad az a hűtő, és egy új kád. Nem rossz arány, főleg ha belegondolok mi pénz lenne, ha most mindent nulláról kéne megvenni O.o Nem, nem inkább nem gondolok bele, mert lefordulok a székről :P
Na, úgyhogy ezek vannak most itt éppen Katus-létben, nem unatkozom, minden nap jön valami teendő, közben meg ott a suli, meg minden féle intézni való. Jövő héten ilyenkor már lassan az itthoni apróságokkal is bedobozolódva kéne startra készen állni, mert a költözést szeretnénk egy slunggal a húsvéti hosszúhétvégén letudni. Előtte pedig a festést is meg kell ejteni a nappaliban és az étkezőben. Ámen! :D
