Szóljon akkor ez a bejegyzés, a drágalátos hímnemű egyedekről… Mert most már igazán összegyűlt, egy vaskos kis posztra való „idegbaj”.
A történet elő sztorija, hogy körül-belül egy hónapja, elhatároztam magam, hogy nem lenne olyan rossz most már feladni a szingli lét mindenféle szuper előnyét, valami komolyabb kapcsolat szagú megoldás érdekében. Ez mind szép és jónak ígérkezett, beregisztráltam egy ilyen netes társkereső borzalomra is. Gondoltam próba szerencse.
Válogassunk a gyöngyszemekből. Sok csiszolatlan gyémánt tartózkodik a netes társkereső közösség kavalkádjában. Én most így hirtelen három csoportot emelnék ki, mindegyikhez volt sajna szerencsém az elmúlt egy hónapban. Az egyik verzióval még találkoztam is… Katasztrófa volt!!!
1) Az extrém >> BETEG AGYÚ magyarul…
Szóval ez a fajta pasi az, aki valamilyen különlegességgel hívja fel magára a gyanútlan csaj figyelmét. Akik lazább gondolkodásúak, meg kicsit vagányabbak, azok rögtön rá is harapnak a csalira. Ez lennék én. Na két csodálatos személyt is sikerült ebből a remek csoportból kifogni, kezdem a lightosabbal. Srác felvesz msn-re, beszélgetünk kicsit, a szokásos köröket lefutjuk, ki hol lakik, mivel foglalkozik, hány éves bla-bla-bla… Aztán az első furcsa pont, mikor rákérdez spontán mindenféle témába vágást mellőzve, hogy milyen hosszúak a körmeim. Talán naiv vagyok, itt már sejtenem kellett volna, hogy ez nem egy szokványos első beszélgetős kérdés, de gondoltam sebaj. Azért megosztottam vele a körömméreteimet, hadd legyen egy szép estéje, majd próbáltam értelmes beszédbe elegyedni vele. Kár volt, nem ment. Lényegében a karmolászáson és a mindenféle köröm formákon meg méreteken kívül más témája nem volt, íg gyorsan elköszöntem és inkább lefeküdtem aludni. El is telt pár hét, mire újból rám kattintott ez a jómadár… Akkor is jött, hogy megvannak-e még a körmeim. Megkértem szépen, hogy ne kezdjük el megint, válasz nulla hát tiltottam töröltem. Köszönjünk Emese!
*
B kategóriás aberráltunk külföldinek adja ki magát, de meglepően jól tisztában van a magyar szlenggel, deka hiba nélkül ír magyarul, nagyon hízelgő ahhoz képest, hogy állítólag mindössze hat éve kis hazánk dolgozója, mint piercinges. Pár hétig elkerültük egymást msn-en, nem sokat sikerült beszélgetni, mert vagy ő dolgozot, vagy én, esténként meg nem ücsörögtem a gép előtt sosem olyankor, mikor ő is. Pár felületes beszélgetés során átbeszéltük A-tól Z-ig az összes piercingem helyét, meg tetoválásom mintáját méretét, helyét, színét, szagát, mindent. Kiderült, hogy neki pont ugyanott vannak piercingjei, ahol nekem. Na most ezzel csak az a tré, hogy nekem a 3-ból az egyik elég „lányos” by the way… Monroe ajakpiercing effektíve, szóval a szépségpötty helyén egy kis rózsaszín kő. Nem nagyon tudtam elképzelni egy pasi szájában ez, hogy festhet, így kíváncsian vártam, mikor küld magáról képet. Nos kép az nem volt, helyette próbálkozott egyszer a munkahelyről webcammal, amiben semmit nem láttam, csak őrült nagy sötétséget meg dohányfüst-felhőt. Na, de eljött egyszer annak is az estéje, hogy sikerült vgre egyszerre fent lennünk, hát jött is az ötlet rögtön, hogy akkor mostmár megpróbálhatnánk ezt a camos dolgot. Szokásos sötétség, bár egy fokkal jobb, mint a munkahelyi próbálkozás. Következő kép tárul elém: kb váll alá érő hosszú szőkés haj amiről sikít, hogy paróka… Oláh nagy RÓZSASZÍN!!! kő a képében, sminktetoválás, és öt méteres műkörmök. Egy pasiról beszélünk… Mellé vékony cigit szívva katasztrofálisan csúnya arcbőr és úristen. Rögtön a bárányok hallgatnak jutott eszembe, mikor a csávó sminkeli magát a tükör előtt… Bzzz, FÚÚÚJJ!!! Lényegében közölte, hogy ő nem meleg, csak extrém az ízlése. Aha köszi a beszélgetést, jó éjt szép álmokat. Sokkot kaptam, lejöttem mindenről, gyorsan a „szokásos” sorsra jutott. Tiltás, törlés.
2) A nagyon megnyerő, DE…
… kiderül róla, hogy valójában van barátnője. Ez is cuki story, innen is sikerült két fiút is beválasztani. Jöjjön itt is a rövidebbik történet elsőnek. Emberünk felvesz msn-re ugyanúgy, elkezdünk cseverészni, de Katus már nagyon fifikás okulva a másik esetből, kb. 10. kérdésre mikor kiderül, hogy nincs fent iWiW-en csak kamu reggel, és képet sem tud küldeni csak ez van neki kicsibe, amin alig látszik valami értelmes, rákérdeztem ugyebár, hogy mióta nincsen barátnője, ha egyáltalán nincs. Cseles vagyok mi?! Persze volt neki… Mint kiderült, ő unatkozik a munkahelyén is ilyenkor ismerkedik. Jött az ész osztás részemről, hogy lényegében mekkora egy szar alak, ami engem nem zavar, zavarja őt, h megcsalja a nőjét stb… Némi próbálom menteni a menthetőt vergődés után kiderült, hogy normális vagyok nagyon ami a chatesek közt nagy szó, és, hogy jó lenne velem azért dumálni. Kőszívű voltam, mondtam neki, hogy köszönöm, barátom van elég… Erre jött a duma, hogy ő amúgy is csak beszélgetni akart – persze azért mondta h képet általában telefonbeszélgetés után küld, közvetlen tali előtt, esetleg cam még beleéfr – szeretem, mikor teljesen hülyének néznek. Köszönöm nektek srácok igazán!!!
A másik delikvenst szinte szóra sem érdemes méltatni, de ő volt a kicsit drágább tanulópénzt. Kb már 2 hete ment az msn-ezés ezerrel, tök szimpi volt, volt valami megkapó abban a flegma leszarom stílusában. Hiába na, mindig csak a rosszfiúk… Ejj-ejj!!! Szóval már-már ott tartottunk, hogy találkozás lesz a vége, másnapra le is zsíroztuk a dolgot, mire egy véletlen női megérzés azt sugallta, valami nem stimmel ezzel a fiúval. Csak kiderült a végén, hogy női hatodik érzékem nem csalt, vaj volt a füle mögött, történetesen, hogy valójában in a riléjsönsip van a srác, csak hát nem mennek túl jól a dolgok és nem tudja, hogy akarja-e folytatni. Itt jöttem volna én a képbe, mert ugye, ha talizunk és minden ok, akkor mehetett volna A-ból B-be rögtön. Persze nyilván nem hosszútávra tervezett volna velem, erre tett utalásokat is. Én meg jól bemagyaráztam magamnak, hogy de az nem úgy van. De úgy volt szar szemét szar alak volt ez is…
3) A totális lúzer
Ó igen, az egyik kedvencem. Az ember ránéz, átlagos semmi extra, vannak jó beszólásai, kedves is, jól nevelt is, nem érti, hogy mi lehet a baj vele. Msn, telefonhívások, camozás, röhögcsélés. Akkor legyen tali. Jó, hát belefér adjunk esélyt persze! 10percet késtem, ahogy azt „illik”, ácsorgok nézelődök, jön felém az emberünk. (szökőkútnál volt megbeszélve, hogy ütközünk, aztán ő pont a másik oldalán volt az ojjektumnak) Első benyomás: Ezen a fiún ugyanaz a póló van, mint amiben két nappal ezelőtt este láttam camozáskor? Remek… Puszi – puszi, bocsi a késésért, meleg van bla-bla és az első mosolynál leforrázva dugámba dőltem és mellé zuhantam. Emberünknek diszkréten rohadtak elöl a fogai. Arra már ki sem szeretnék térni, hogy a nyakán meg a füle tövében valami fehér lebernyegek libegtek, az öklendezés fog el a puszta gondolatától is a dolognak. Próbáltam túltenni magam az első sokkhatáson, hogy ne tőrjek ki sikítófrászban, nagyjából sikerült is minden mással elfoglalnom magam. Alapvetően a kommunikáció működött még párszor nevettem is, de összességében véve kétségbeesetten pillantgattam az órámra… 2 percenként kábé!? (este barátokkal mozi volt megbeszélve és nagyon nem akart telni az idő). Na amíg ő a mosdóban volt állítása szerint, mert „pipilnie kellett” óó édes istenem miért nem lehet csak azt mondani egyszerűen, hogy ki kell mennem a mosdóba?! Illúzióromboló jó eget már… Szóval amíg ő ott volt, gyors telefonhívás a barátnőnek, hogy HELP! Összességében büszke vagyok magamra, mert elég jól bírtam a dolgot és igyekeztem nem nagyon megbántani azzal, hogy, mikor ő elmondta, hogy érzi a szikrát és lehetne köztünk több, akkor én mondtam, hogy nálam ez nincs így nagyon nincs… Összességében véve, emberileg nem volt vele baj, mert tényleg beszélgetni lehet vele, udvarias volt, minden ok leszámítva, hogy attól is idegbajt kapott, hogy mások leőtt kell ennie… A south park idegbajos Tweak nevű figurája jutott eszembe, annyi vt a különbség, h a srácnak nem voltak idegrángásai, mint a rajzfilmhősnek. Bár ki tudja, kehet csak nem vettem észre. Stresszelő bajnokunk egy felejthetetlen randi emlékét hagyta bennem… Csak sajnos negatív értelemben. Az emberi igénytelenséget nehezen viselem én a nagy fogápolás mániás, aki a fogkeféje nélkül sehova. Szerintetek mennyire kaptam sokkot?!?!?!
Egy szusszra ennyit a pasigyalázásból, várom a felháborodott pasikommenteket, hogy mekora egy szemét vagyok, meg, hogy ilyen nőből is van. Amit persze nem is vitatok. Jöhet a sav!
(A következő bejegyzés viszont a bókolás helye lesz, mert ugyan én sem hittem, de tényleg léteznek még normális pasik)
BéKe!!!
