WBPG

  Szóljon ez a bejegyzés arról a négy napról és kajáiról, amit rendeltem kipróbálásképpen. Elöljáróban rólam annyit, hogy könnyebb felsorolni mit szeretek, mint azt, hogy mit nem. Iszonyat, hogy milyen finnyás és válogatós vagyok. :$

Kedd: A málnakrémleves nagyon finom volt, bár nekem kissé túl édesnek tűnt. Azért persze megettem mind egy szálig! ;) A második fogás balatoni csirkeragu, grillezett zöldségekkel. A hús pazar volt, a zöldségek kellőképpen fűszeresek, az adag pontosan elég. Nem volt kivetni valóm, pedig még karfiol és gomba is volt a tavaszi zöldségek címszó alatt. Amit én ugyebár nem szeretek, de most vagy éhes voltam, vagy vannak még csodák, megettem ezeket is és nem bántam meg utólag. Kísérletezgetni azért nem olyan rossz. Úgyis 21 éves vagyok, letelt a harmadik 7 éves periódus, szóval a változások éve van sejtmegújulás szempontjából. Régen a rizst se voltam hajlandó megenni mára meg már... Na de kanyarodjunk vissza a kajcikhoz. A vacsinál már akadtak kisebb gondjaim, lecsó volt a menü zsírégető péksüteménnyel. No a lecsó az még hagyján, egyik kedvenc kajám, de ez inkább volt paradicsomleves ízű, mint lecsó. Azért nagyduzzogva lement ez is, na de a pékárú az borzalmas volt. Kínkeservesen fogyott el kis falat pékárú sok lecsó alapon. Nagyon nem jött be, kemény volt, száraz és az íze inkább hasonlított a farostlemezéhez, mint bármi nemű pékárúéhoz... Pedig imádom a teljes kiörlésű magvas korpás csírás akármilyenes cuccokat, de ez szörnyű volt. Sajnos ma szomorúan nyugtáztam, hogy a vacsihoz ugyanez lesz megint a pékárú. Talán a kutyus majd örül neki, mert hogy én nem fogom megenni az sanszos... Térjünk át a mai azaz a szerdai menüre! A leves ismét finom volt, vaníliás cseresznyekrém leves, de a tegnapi helyzet ismét fennállt. Jó édes volt. Én meg nem vagyok az az édesszájú típus... Azért lement, jól esett melegen. A második már hagyott némi kívánnivalót maga után, de hát az éhség nagy úr, szóval megettem mind egy szálig, de cseppet sem vagyok tőle elragadtatva. Sonkás rakott zöldbab címszó alatt futott a dolog, errefel volt benne vagy 3 kocka sonka mikroméretű természetesen, rengeteg zöldbab amit alapjáraton a nem szeretem de megeszem kategóriába sorolok és az egésznek olyan konzerv löncshús színe és íze is volt a pár csepp rászáradt tejfölt meg sem említvén. Azért megenni meg lehetett, megkockáztatom valszeg beledögleni sem fogok, de attól a kijelentéstől, hogy ízlett, igencsak távol áll. Ezek után kíváncsian várom az esti köményes túrókrémet sárgarépacsíkokkal, a borzadály zsírégető pékárut viszont NEM! :)

Üdv.: Miss Finnya :D