Az egész testemet felemésztette az az üresség amitől mindig is féltem,hogy valamikor rám talál..és eljött, úgy ragadott magával, mintha vízbe estem volna levegő nélkül,és nem találnám a felfelé vezető utat.. nem látok senkit, nem segít senki.. elvesztem..elvesztem és nem találom az út végén a fényt..kihunyt.
Megint mélypont. Tegnap jól be is zabáltam, ettem amit értem egész nap. Ennek ellenére ma reggel mégis 10 dekával kevesebbet mutatott a mérleg. Nem mintha nem lenne ez is tök mindegy a százezer tonnámnak. Már ezt is leszarom...
Ma inkább fel se kellett volna kelnem... Elmentem a soproni kórházba, hogy majd íratok fog. gátlót, hát kérdem én mi a retkes f*sznak van kiírva, hogy 15:20-ig van rendelés, mikor odamegyek és közlik h nincs doki nem is volt, menjek vissza hétfőn fél 12-re. Hát ha akarok majd bebuszozok ha nem nem. Leszarom úgysincs rá pénz h kiváltsam a tabit szal erről ennyit. Valami majdcsak lesz... Az hittem ez a nap már nem lehet szarabb, akartunk szórólapot hagyni egy soproni sörözőben (G havercsaja a tulaj) persze odamentünk 5-kor minden nap 5-kor nyit, naná h pénteken 6... Koppantunk. Aztán átmentünk a felnőttképzős suliba érdeklődni, pont akkor mentek el a csajok még integettek is. SZOPÁS... Semmi nem akart összejönni.
Ezek után hazajövünk, este csörög a telefon após muterja jön megint ide... Na itt már azon gondolkodtam, hogy fogom a cuccom összepakolok és hazamegyek a fenébe!!! Vagy felkötöm magam. Majd még meglátom van-e C verzió. Rohadtul elegem van már megint mindenből. Munka terén is csak a lehúzás meg a visszautasítás, már protekcióval se lehet bekerülni sehova hihetetlen. Mehetnék a híd alá éhen dögleni ha állambácsin múlna. Bezzeg a büdös koszosnyakúak meg mercivel mennek a segélyért. F*szom elsül komolyan mondom... Nahh úgyhogy erről ennyit idegbaj és stressz van rendesen minden apróság kiakaszt meg tudnék valakit ölni rendesen. Ilyenkor egy bokszzsákról álmodozom, amit szana-szét verhetnék odaképzelve az aktuális fejeket... GRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRR
Olyan kilátástalannak érzek itt bivalybasznádon mindent, hogy az nem igaz. De ha hazaköltözök akkor meg volt egy kapcsolatom az is tuti. Mert 215km távolságból minden lenne csak nem boldogság. Tök jó, hogy időről időre előjön bennem az utálat érzet amiatt, hogy feladtam az egész életemet azért, hogy egy púp legyek itt a család hátán egy semmirekellő kis parazita, aki állítólag napi 16 órát ül a gép előtt by após. Áhh b*szná meg "mindenki" komolyan! :(:(:(:(:(:(
Sírok...............
