A hétfő jórészt megint hamvainkból feltámadással telt, meg persze evészettel, mint úgy általában az otthon töltött napok és pláne az ünnepek. Nem is értem miért van ez a hülye szokás rögzülve az emberben, hogy Karácsonykor, Húsvétkor blabla zabálni sütit sütni stb.. kell. Hát én hoztam a formám azért...
Aminek eredménye + 1 kg, meg a basszameg mindjárt ott tartok, ahonnan elindultam életérzés... Szánalom.hu? Maybe... Sajna, mivel kedd az már munkanap volt G-nek erősen, így hétfőn már viszonylag korán, fél 4 - helyett kb negyed 5-kor - sikerült is elindulni. Terveink voltak még aznapra, méghozzá, hogy Mór felé tesszük meg a haza utat és meglátogatjuk egy kedves ismerősömet, akinek születésnapi bulija volt, amire hivatalosak is voltunk, de sajna nem sikerült eljutnunk rá, mivel G dolgozott, és egy béna keresztbeszervezés következményeként akkor volt nálunk az összeröfi is, ahol ugye mi voltunk a házigazdák, szóval elég gáz lett volna, ha nem veszek részt az általam adott partyn. Ccc Na lényeg a lényeg, hogy meglátogattuk a srácot, beültünk egy sörre, kibeszéltük az élet nagy dolgait, majd fél 8 körül hazafelé vettük az irányt. Fél 10-re értünk haza este, úgyhogy már csak arra maradt egy kis energy, hogy beszéljünk pár szót az ősökkel (ez konkrétan negyed 11-et jelentett számokban kifejezve). Aztán pedig felcuccoltunk az emeletre és bezuhantunk az ágyikóba. A csomagok kipakolását meg én nyertem meg a mai napra. De még mindig van ami nem készült, el, de most G is kockul és én is. A csomagok meg megvárnak, mert úgy sem fogja senki megcsinálni helyettünk, szóval nem izgulok.
Nos, hát így teltek az ünnepek és most virul a fejem, hogy hatezer bejegyzésen át untathattalak benneteket a baromságaimmal meg a kis életemmel. Sőőőőt még jön a mai bejegyzés is heurékaaa!