Nagyon mozgalmas hétvégén vagyunk túl, de annyira-annyira élveztem! Végre egy kis nyüzsgés, olyan volt, mint mikor még fiatal voltam! :D:D:D
Mostanában sajnos nagyon sokszor érzem magam vénségesen vénnek az állandó itthon poshadás miatt. Igyekszem úgy felfogni, hogy most ez csak egy időszaka az életemnek, ha úgy tetszik egy nagy pihi, valami új és mozgalmas történés előtt. Sokat-sokat várok a 2011-es évtől és tudom, hogy meg is fogja hozni a kívánt eseményeket. No, de ne szaladjunk ennyire előre, inkább mesélek a hétvégéről.
Szombaton jó korán keltünk és Bécs felé vettük az irányt. Vagyis előtte elugrottunk Sopronba, felszedtük Móki húgát (Nóri) és párját (Gergő). A hó kitartóan szakadt, de ez minket nem gátolt, bíztunk az osztrákokban és abban a bevett szokásukban, hogy igenis tisztességesen takarítják az útjaikat, nem csak a főutakat, hanem a kis falvak utcácskáit is. (Lehet példát venni…) A pálya még viszonylag havas volt, de velünk egy időben a takarító járgányok is nyomták ezerrel a havat, szóval abszolút lehetett haladni, mindenféle gond és fennakadás nélkül. Először a SCS-be (Shopping City Süd) vettük az irányt, mert az én drágaságom meg szerette volna éleztetni a koriját. Azért ott, mert akkor kb. 2 évig ki is tart a móka, nem úgy, mint az itthoni élezés, amire kidob az ember 800 ft-ot, aztán 2-3 használat után ott van az ember, ahol a part szakad. Boccs ha ez ilyen Mo-fikázós bejegyzés lesz, de hát ilyenkor, mikor kimegyünk a szomszédba, mindig rádöbbenek, hogy mennyivel jobb is lehetne minden… Csak tenni kéne érte, de az már persze fáradtságosabb dolog lenne… Na, mindegy is!
Kori megélezve, gyönyörű szépen sikerült, 10perc volt az egész móka, addig kószáltunk a sportboltban. Voltak árak nem mondom, ellenben kaptam egy sí-zoknit a folyton fázós lábikómra, 5 Euróra le volt árazva. :P Közben Gergő meg vett magának egy sílécet, szóval az ő Jézuskája le is lett tudva, potom 400 euróért. :D De állítólag jó bizniszt csinált, mert „ajándékba” adták hozzá a kötést is, ami amúgy még egyszer ennyi lenne, ha minden igaz. Bevallom én soha sem síeltem még, nem is tudom, hogy tudnék-e, de mondjuk, biztos belejönnék előbb, vagy utóbb. De én ezt a gazdagok sportjának tartom, mert nekem nincs 4-5 ezer Ft-om a felszerelésre, plusz az utat kifizetni (szállás, utazás, kaja, költőpénz) áhhh… Majd ha milliomosok leszünk! Jó persze tudom bérelni is lehet, de akkor sem nekünk csóróknak való ez. Mikor még nyaralni se jutunk el, csak a járda-szigetekig! :D
Miután jól kijárkáltuk magunkat ebben a hatalmas komplexumban, már dél is elmúlt, szóval megebédeltünk az IKEA-ban. Fini frankfurti virsli volt a menü. Én egy párat bírtam megenni egy db császárzsemlével és mustárral, no meg ubival. Mókuska meg még növésben lévő szervezet, ő lenyomott 2 pár virslit, aztán még egy málnás lepénnyel lefojtotta a dolgokat, bizti, ami tuti. :D Kis éhen-kolbászkám! De úgy imádom!!! ♥
Volt még egy nagy körünk egy pláza szerűségben, de ott már nem nagyon vettünk semmi komoly dolgot, pár csoki különlegességet a fa alá, meg ilyesmik. Utána irány a belváros és a karácsonyi vásár. Rengetegen voltak!!! Szinte csak magyar szót lehetett hallani. Olyan volt, mintha az ember a pesti vásárban lenne. Úgy haladtunk lépésben, mint heringek. Annyira nem lehetett nézelődni sem, mert sodort az eszeveszett tömeg… Forralt borral elindulni A-ból B-be maga volt az életveszély, mert biztos valaki rádöntötte, vagy meglökött és te öntötted magadra a sajátodat! :D Azért néha sikerült megállni fényképeket gyártani ezekről a végén teszek majd be linket. Összességében azért sok-sok szép dolgot láttunk, a forralt-bor finom volt, a sok-sok világítós izé-mizé is szépséges volt, örültem, hogy elmentünk! Kellett nekem ez a kis nyüzsgés, hogy felidézze pösti jány vagyok elvégre. :P
Este olyan 7 után kicsivel értünk haza, bevallom én hulla fáradt voltam, de időm sem volt erre gondolni, mert épp csak lezuhanyoztunk, felöltöztünk és irány Sopron. Bulizni voltunk egy jót, Riddim Colony koncerten méghozzá. Nagyon élveztem!!! Hajnali háromig roptuk a denszet, gondolom mondanom sem kell, hogy vasárnap izomlázzal ébredtem rendesen a lábaimban. De maximálisan megérte!!!!! Csak az eszeveszett vasárnapi fejfájást hagytam volna ki. Bazi nagy meleg front ért ide vasárnap éjjelre, ami engem rendesen földhöz csapott. Ettem a gyógyszert, mint más a cukorkát, de muszáj volt, mert tartani nem bírtam a fejem a migréntől kb. Iszonyat… De már hál istennek elmúlt! ;) Ennek fényében a vasárnap pihivel és lébecolással telt, annyira nem alkottunk semmi maradandót. Maximum Móki és Nórika nyomatták a Nintendót dél délutánon át. Jó volt nézni, ahogy játszanak, nagyon ügyin nyomják! De hát tudjátok az évek meg a rutin. Mondták, hogy 3-4 éven át majdnem napi szinten ez volt a sláger. Nem csoda, ha le vagyok maradva, én kiskoromban csak a könyvtásban tudtam játszani egy picit, mikor anyu dolizott és bent voltam nála. Nekünk nem futotta ilyesmire no. Úgyhogy én most élem második gyerekkorom és néha leülök játszani, de valamiért hamar megunom. Sosem kötöttek le igazán a számítógépes játékok sem… Nem ilyen jellegű kocka vagyok :D
Hétfő: Kis pakolászás, manikűrözés, olvasgatás, aztán már jött is az uram, mentünk Újkérre. Van ott egy kerámiás, ott szerettünk volna ajándékot venni Nórinak, de sajnos hétfőn, kedden zárva… Azért ma még majd rápróbálunk, mert Móki újkéri nagymuterja ismeri őket és ha otthon vannak, akkor soron kívül, lehet, hogy kiszolgálnak minket. Ha nem, akkor ma valami ajándékot kell szerezni, mert már csak az övé nincs meg az itt fellelhető dolgok közül. Két személynek pedig pesten vesszük majd meg. Jaaaj amúgy sikerült nyélbe ütni Mókuska ajándékát is, anélkül, hogy le kellett volna lepleződnöm. Kicsit nehézkes, mert én csak vele jutok itt el bárhová, szóval segítségül hívtam aput. Azt nem írom le mit kap, mert hátha olvas, de szerintem nagyon-nagyon fog neki örülni. Apu küldött róla tegnap képet, nagyon szupi! Majd teszek fel sok-sok pikcset karácsonyról úgyis meg mesélek persze. Na aztán mivel Újkéren nem jártunk szerencsével, Sopronba vettük az irányt, ott megvettük após ajándékát. Végül nem ébresztőt kapott, hanem egy szupi kis újságtartót. Mert hogy folyton le van maradva a napi újsággal, nem sok ideje van olvasni, mert vagy a pincében mókol valamit, vagy dolgozni van… Szóval sokszor még az egy héttel ezelőtti újságnál tart,a többi pedig mindig szanaszét hever a nappaliban. Ezért szerintem örülni fog neki, hogy egy helyen lesznek időrendben az újsik így majd mindig megtalálja azt amit keres.
Este pedig gyorsan sütöttem egy mandulás keksz adagot. Jól elpepecseltem vele negyed 11-ig kb. :$ Az a helyzet, hogy mindegyiket aprólékosan nekiálltam kidíszíteni, de hát a családért mindent. Erről is csináltunk képeket, még az én kiskuktám is segédkezett ááám! ;)
Naa akkor nem is szaporítom tovább a szót, beszéljenek tovább a képek helyettem:
