Nos lássuk csak, egy nap ami jól indult, bár késve, és úgy végződött, hogy harapósra. Bár még nincs vége, és talán ma még összeveszek pár emberrel, belefér néha rám jön. Ilyenkor tipikusan a mindenki rohadjon meg stádiumomban vagyok, mert egyszerűen képtelen vagyok elviselni olyan dolgokat, amik máskor szórakoztatnak akár… EZ VAN!!!
Hajnali negyed kettőkor sikerült kinyitnom a csipámat „reggel”, ugyanis tegnap bulizni voltunk, aztán 5-kor kerültem ágyikóba. Egészen pontosan 4:52-kor, ha ez valakit egészen pontosan érdekel, bár tartok tőle, hogy nem, de azért leírom, mert engem meg az nem érdekel, hogy mást mi érdekel. Ez így követhető nem? :)
Szóval a tegnapi buliról annyit, hogy klasszisokkal jobb volt, mint a múlt heti ugyanezen helyen elkövetett bulinak korántsem nevezhető izé, amiről el is menekültünk sikeresen. A hely neve Inside, és hát még mindig azt vallom, régebben jobbak voltak a bulik, vagy mi voltunk fiatalabbak és részegebbek? Lehetne vitatkozni… A lényegen nem változtat, múlt héten szar volt a buli, tegnap pedig egész jó. A zene tetszett, és a táncolást is kipipálhatjuk. A társaság hagy némi kívánni valót maga után, nem tudom, olyan érdekes réteg az aki oda jár. M2 jobb, ez nem kérdéses, ez tény. De mint tudjuk kinek a pap, kinek a papné… Azt gondolom, a közeli jövőben nem ártana kissé otthonülősebbre venni a figurát, mert kezd megviselni mind anyagilag, mind pedig energia ügyileg ez a rengeteg buli. De főként anyagilag nem oké a dolog. Éppen még mindig nagy munkakeresés közepette leledzem, és hát nem úgy fest, hogy nagyon akar akadni valami megfelelő dolog. Majd meglátjuk még nem adom fel.
Szóval negyed kettőkor feltápászkodtam a kis ágyikómból, felöltöttem kedvenc világoskék mackóalsómat amit 2 perc alatt szoktam valamivel össze dzsuvázni, és akkor hú de nagy boldogság van, meg életérzés. Nem számít… Az előszoba asztalon már várt a gyümölcs sali, amihez annyi kedvem volt, mint egy púphoz a hátamra. Nem baj túléltem ezt a napot is. Alig, hogy kihevertem a felkelés gyötrelmeit, meg az öltözködését, máris öltözhettem át, mert mentünk szavazni. Just for fun! Túl vagyok életem első szavazásán, mit ne mondjak baromira izgalmas volt… Több kommentárt meg nem szeretnék a dologhoz fűzni, mert nem és kész pont.
A nap hátralevő részében sikeresen teleragasztgattam a falamat mindenféle szegedi relikviával, amik nagyon kedvesek a szívemnek, és nagyon jó volt visszagondolni a Szegeden töltött fél évre. Nagyon hiányoznak a csajszik, meg a fergeteges JATE partik, a nagy csocsózások, és úgy általában véve minden. Szerintem jól sikerült a faldekoréjsön, bár megküzdöttem, minden egyes cellux darabbal… Ehhez tudni kell, hogy a falamon a tapéta nem elég, hogy fényes felületű, ezért alig ragad rá a cellux, de még mellé nem is egyenletes, mivel domborminták vannak rajta. Remélem átérzi mindenki a fájdalmamat!!! :)
Más nagyon nem történt velem, tekertem egy „jót” a szobabiciklin, és utána megfürödtem. Azóta itt ücsörgök és próbálom kiírni a fejemből azt a sok szarságot ami benne kavarog. Úgy érzem az éjjel megint termelek egy kicsit az „új könyvemhez” mert ötletek azok vannak, csak az ihlet nem mindig áll a szolgálatomba. De ezen majd változtatunk, és igám alá hajtom!
Szép estét mindenkibe és : PeAcE
