Szerencsére súly maradt ugyanaz a tegnapi össze-vissza vacsizgatás ellenére is. Köszönöm Uni! ;):D
"A mai nap éppen megfelelő arra, hogy a hangya holdra szááááljon. Szánkba cukorkák repüljenek..." Ne kérdezzétek, csak úgy bevillant, gondoltam megosztom mindenkivel! :) Természetesen a szájba repkedő cukik csak és kizárólag diétásak lehetnek! :P Nincs lazsálás, a mai nap éppen megfelelő arra is, hogy a Katus step padra szálljon. Pici ugribugri mostmár úgy érzem jöhet, de csak okosan. Annyit fogok csinálni pont, amennyi jól esik se többet, sem kevesebbet. Nem akarom fanatikusként kapkodni a levegőt betegen, aztán meg szenvedni napokig amiért hülye voltam. Csak élvezettel, a mozgás öröméért, nincs kényszer, nem szenvedünk. Máris jobban hangzik nemde?
Arra is éppen megfelelő a mai nap, hogy nyomjam még egy kicsit a tanulást, elvégre közeleg a 17. A héten keresztül akarom rágni magam az össze tételen (60db, amiből már 30 megvolt), hogy jövőhéten már csak nyomatékosítani kelljen, meg esetleg átültetni kerek szóbeli feleletté. Na de ez csak ha lesz rá időm. Ha nem, akkor stand upolok majd vmit a vizsgabizottságnak, a beszélőkémmel sosem volt gond! (^^)
Nincs is alkalmasabb hely az aytekervény aktivizálásra, mint a napsütötte kert. Megyek is, kihasználom a délelőttöt hasznosan, amíg még maxon pörög az agyam (is). ;)
11kor beevett a penész, nem akarok leégni, meg melegem is volt már. Lezuhiztam, kis kockulás, aztán vissza a tételekhez. Később tornáztam (RR2009-40p átmozgató), úgyhogy zuhanyozhattam le megint, mert alaposan megizzadtam. Ha maradt még bennem ezidáig pár baci, ők is már biztosan távozni kényszerültek. :):):)
Most pedig irány a konyha, mire G hazaér addigra megcsinálom a köretet a tegnap anyós által készített fűszeres pulykamell szeletekhez. Tepsiben sült burgonya lesz hozzá. Pont kész is leszek vele, ha minden igaz, így friss ebéddel várom majd az átutazóban lévő Drágámat. :D
A kaja megvolt, mennyeire sikerült. Nagyon ízlett neki is és nekem is. Csináltam neki baconbe tekert aszalt szivát, egyet én is megkóstoltam ám, hogy tudjam jó lett-e. :P A krumpli is fini volt, a husi is. Desszertnek még leküldtem mosogatás után egy zongora billentyűt. Na nem ám a hangszeresebbik fajtából. Hanem a sütit! :) Vacsi már nem lesz.
A hasizomgépen csináltam még 100felülést. Kerülgettem itt egy darabig aztán úgy csalogatott, hát engedtem a csábításnak és rápattantam. Jól esett így utólag nézve, de miközben csináltam, vicsorítottam rendesen. 20-as szériákból csináltam meg a 100-at nem egyszerre ám! :P
Várom, hogy hazaérjen G. Hiányzik, ma alig láttam, csak egy ebéd erejéig volt itthon, aztán suhant is tova. Kell a pénz persze, ezért dolgozik olyan sokat. Manapság tisztességesen nem lehet meggazdagodni, kemény munkával sajna... Szal így marad az állandó robot meg az épp, hogy kijövünk a pénzből című móka. Ezt dobta a gép! Lesz még jobb is ;)
Van egy "életkép" ami folyton itt motoszkál a fejemben, csak soha nem klappolt úgy témához mostanság. Annyira bőven meg nem szándékoztam kifejteni. Szóval:
~Reggel felébredek kócosan, Ő mellettem fekszik. Álmosan rámosolygok, visszamosolyog. Azt mondja, szép vagyok. Szeret. Én is nagyon szeretem!~
