Komolyan mondom, próbára tesz engem apósjelölt muterja. Ez lenne a kihívás, hogy mit bírok, ha a család része akarok lenni? (akar a nyavalya, én G-vel szeretnék egy közös családot létrehozni majd 
)
Szóval megerőszakoltam magam és viszonylag emberi időben lebattyogtam a konyhába reggelizni. Olyan 9 körül. Persze már ébren vagyok fél 8 óta, de haladás, hogy nem húztam délig a dolgot. Jár nekem a buksisimi! 
1,5 szelet bajorkenyeret ettem (mivel ez fél kilós, így jó picike szeletek varázsolódnak belőle – csak a miheztartás végett 
), az egyikhez zöldséges párizsit ettem, a másikhoz pedig Bécsit. Volt még paprika is, és csomó paradicsom. Annyira imádom, nem lehet megunni. 2 deci tejeskávéval öblítettem le a fejedelmi reggelit Pirospont? 
Jaa és, hogy miért kell a türelem? Hát igen a ‘mama’… Az egy dolog, hogy minden sztorit háromszor hallgatok végig naponta (most a sláger a szembe szomszédja, aki rossz helyen fogta meg a járókeretet és orra bukott és mindig elmeséli, hogy úgy szaladt Svédcseppért, azzal állította el neki a vérzést, de hogy nem sokat tudott segíteni abban, hogy visszategyék az ágyra és a többi és a többi bla bla bla…) De amikor reggeliznék és folyamatosan magyaráz olyan emberekről, akiről fingom sincs, de szerintem még G-nek sem lenne… és kifejti, hogy vízhajtózott és egy éjszaka alatt 1 liternyit gyűjtött egy vödörbe és kielemzi a pisije színét, hát akkor már azért kezdi ledobni az agyam az ékszíjat. Na nem azért mert finnyás vagyok és nem tudnék jó ízűt enni emellett… G egyik volt kollegáját idézném: “Amíg ide nem sz*rik mellém az asztalra, addig felőlem arról beszél kaja közben, amiről csak akar” Na de könyörgöm hol érdekel engem az ő vizelete? NEMÁÁÁÁÁÁ 
Az ebéd a változatosság kedvéért ismét lecsó volt. Sajna elfogyott, pedig én akár hetekig is eleszegetném, annyira imádom Holnapra majd valami csirkét gyártok, meg az Újkéri mama hoz valami becsinált levest és szilvás-gombócot. Nem jöttem lázba egyiktől sem, hogy őszinte maradjak 
Aztán, mivel jó idő volt, és úgy alakult, hogy a délutánunk is szabad maradt (megrendelő lemondott két redőny beszerelést, áttettük jövő hétre) úgyhogy elmentünk Siegendorfba pancsizni egyet. Nagyon-nagyon klassz volt!!!
Kajalista: volt fél adag sült krumpli, egy csokis tölcséres fagyi (Cornetto szerű), úgy 10-15 szál ropi. Ezek így a délután folyamán, két úszás közt.
Vacsira pedig egy kis gyrost ettem, jobban mondva egyet ettünk közösen G-vel. Ez úgy szokott lenni, hogy ő közli, h nem éhes nem kér, aztán felfalja a szemeivel az én kajámat és akkor én meg jül megetetem. Egyet a mama kedvéért, egyet a papa kedvéért
Ma már sikerült kevésbé cukros lötyikre cuppanni, csináltam cherry-cola ízű Bolerot, de volt pár korty citromos tea is, meg egy pohár citromos Fanta (elfogyhatna már ).
Torna nem volt, de cserébe 10-20X keresztül úszkáltam a medencét hosszába is keresztbe is, nagyon szeretek úszni. Ma is versenyeztettem G-t, azért már halad nem kalimpál annyit, mintha kétszer ennyit kalimpálna 
